Történetek Ausztráliáról és más álomvidékekről
1. A JÓ PAP HOLTIG TANÍT - Látjátok a jó öreg Bonjourban is most már minden kiszolgáló kínai. Ide is betelepedtek – súgta oda az asztal felett a nagymama, majd igazított egyet a blézere gallérján. A gyűrűk összekoccantak az ujjain. Elegánsan csilingeltek a nagymama kezei miközben magyarázott. Ez jó pár évvel ezelőtt történt, mikor a... Bővebben... →
A nagymama nyolcvannégy évesen is sportkocsit vezet, magassarkú cipőben flangál, márkás holmikat visel. Haját minden péntek délelőtt az olasz Carmen lövi be. Minden hónap első péntekjén festet. Illetve karácsony, húsvét és a nagyobb utazások előtt a lenőtt tövet is mindig rendbe hozatja. A nagymama egykor nagyember felesége volt. S bár gyermekként farmon nevelkedett, fiatal korában... Bővebben... →
BÁLNA BÁNAT – BÁLNA BLUES Bálna bálba várva-várta Bálna Mártát bálna párja, De Bálna Márta nem jött. Nem jött. Így hát… Bálna Márta bálna párja, Belehalt a bánatába. Pedig a bálna, nem hal. Nem hal. ************ LIBERUM ARBITRIUM: (Magyarázat egy hat hónapos részére) Ha szabadna, lehetne, Ha lehetne, szabadna, Ha lehetne szavad ma, Akkor mindent... Bővebben... →
Csendes a lakás. Alszik a baba is. Hátradőlök a rekamén és bekapcsolom a tévét. A helyi csatornát keresem. Öt óra ötvennyolc perc. Mindjárt kezdődik a híradó. Majdnem szerepeltem ma benne. Szürcsölök egyet a kávémból. Feketén szeretem. Erősen. Még este is. Főleg ha korán kellett aznap kelni, mint ma. Ugyanis napfelkelte után nemsokkal száll a legjobban... Bővebben... →
Mindig tukmálta őket. Még télen is volt a pincében eltéve. Főleg alma, nagy faládákba rakva. Azt sem tudtam, hogy most az almák pinceszagúak vagy a pince almaszagú. - Egyétek gyerekeim! Vigyétek már, ne kelljen mindig mondani! Ott a sok alma, rám rohad. Aztán nyáron ott volt a sok barack. A meggy. A cseresznye. Na, meg... Bővebben... →
BOLDOG ÚJ ÉVET KíVÁNOK MINDENKINEK EZZEL AZ EU-S íRÁSSAL! 🙂 Most volt ez nemrégen. Alig pár hónapja. 2003 szeptember tizenharmadikán éjjel, alig aludtam az izgalomtól. A Kiss Jóskát ugyanis már majdnem két éve nem láttuk. Igazából senki sem tudta mi történt vele. Még a Manczi néni, az anyja sem. Azt pletykálták a faluban, hogy kiment... Bővebben... →
– Egyelőre csak itt futja lakásra.– mentegetődzött mikor kinyíltak az ajtók. Csak ketten szálltunk le azon a sivár vidéken. Aggódva hátra sandítottam. Láttam, ahogyan lassan eldöcög a villamos. Először egy repedésekkel és tócsákkal teli betonpályán haladtunk át, amelyen túl romok és rozsdás gépek álltak. Rengeteg téglakupacot, darut, félig lebontott kőfalat kerültünk ki, mire elértük a... Bővebben... →
Összecsukott újságárus asztalhoz támaszkodva áll egy asszony kislányával. A Kőbánya-Kispesti felüljárón várnak a vonatra. Kint esik, hideg van. Fent mocsok és büdös. Az asszony megigazítja otthonkája alatt a melegítőt, eltapossa körömcipőjének orra hegyével a csikket és felülteti kislányát az asztalra. A négyéves gyermek gyönyörű. Haja ében, szeme óriás és fekete. Az anya újból rágyújt, szúrós... Bővebben... →
És akkor mindenki elindult. Férfiak, nők, gyerekek, egész családok, dinasztiák, diplomaták, orvosok, betegek: mind. Úgy ahogy voltak: pizsamában, kisestélyiben, otthonkában, köntösben. Mind megindultak. A cél felé. Senki nem tudta szóba önteni: mi a cél, de mindenki érezte a vonzását. Mindenki személy szerint elhivatottnak vélte magát. Nem volt egy sem, aki kételkedett volna. Egy sem, aki... Bővebben... →
WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása. , Anders Noren fejlesztésében.
Legutóbbi hozzászólások