Full transzkript[1]

Warning: Sokaknak trágárnak tűnhet a bejegyzés, de mindezért kizárólag a Hunglish okolható. Aki nem ért Hunglishül, annak talán nem is mond semmit a történet. (Nekik az alul található szójegyzék azonban mégis segíthet.)

– Liszön méjt![2] Ha az ember külföldön él for meni jírz[3], akkor előfordulhat, hogy elkezd kicsit Hunglish-ül talkolni[4]. Bikoz[5] Sztrélija[6] nagyon messze van és innen hard[7] – vagy inkább difikult[8] – hazajutni, ofkorsz[9], hogy itt többen beszélik a Hunglish-t. Már miért ne júzzák[10], főleg at hóm[11], meg a barátokkal? Mielőtt még feltalálták volna a netet, ha hazarepültünk nem értettük az otthoni nyú szlenget[12]. Most is vannak, amiket hallok a Duna Vörldön[13], for ikzampöl[14] „de sirály”, meg „el vagyok havazva”, mint a sznód ándör[15]. Érted? Ez is angolból lett vissza fordítva! Ja, meg amit én héjtelek, hogy ma otthon mindenki „tol” valamit meg „túltol” – nem taligát vagy béjbi[16]kocsit! Forgetit[17]! Hanem például az anyasági szerepet. Hogy lehet azt „túltolni”, oh plíz[18]?

(MUSIC[19])

Dö förszt tájm[20], amikor rájöttem, hogy nem érdemes keverni az English-t meg a magyart, mert az olyan Miki máusz[21] dolog, az akkor volt, amikor még otthon éltem. A gimnáziumunkba új Ameriken[22] tanár érkezett, valami endzsinír[23] lehetetett ő otthon, de valöntírként[24] eljött az ekszkommi[25] Budapestre. Fiatal suhanc volt, bár már kopaszodott. Érted, neki ez totál fan[26] volt, biztos sok koldvóros[27] szpájnovelt[28] olvasott mikor kid[29] volt. Egy szó, mint száz, szegény Andi néni, az inglistícsőr[30] feladata volt beszédet mondani a jenki[31] tanár első napján. Sorban álltunk az aulában, így fogadtuk őt és Andi néni a májkrofónba[32] jó hangosan bemondta, hogy:

–Dö förszt ting jú vill ikszpériensz iz a big Hángérien[33] puszi[34]! – majd arcon csókolta a hagoláshoz[35] szokott amerikai férfit.  Na, a srác az seggig pirult. Jú gátta ándörsztand[36], hogy mi akkor nem tudtuk miért, de azóta nagyon jól tudjuk, hogy nem kínálgatunk – főleg nem, ha van iz a vúmen[37] – angolul senkinek semmiféle puszit. 

(MUSIC)

Emlékszem egy másik esetre is. Akkor már itt éltem és már régen nem jártam otthon. Nekem otthonról akkoriban küldték az újságokat báj poszt és vansz az egyikben olvasok egy artikölt[38] a hajléktalanokról. Azt hiszem it vaz szún aftör dö[39] rendszerváltás. Olvasom dat déj[40] – mármint a hajléktalanok – a budapesti metró aluljárókban találhatóak. Nézek, hogy váj in dö vörld ár déj in dö metro[41] aluljáró? Talán azért, mert ott lent huzat van? Dö metro[42] az cúgos, az miatt? És mi az, hogy ott találhatóak? Há iz it pásziböl to[43] felismerni egy hajléktalant? Nem bírnak ezek megmoccanni, úgy beállnak az ízületeik? Vagy mi a fene? Ofkorsz[44], a koldban[45] több a reumás, ízületi probléma, több a hajléktalan, senki sem olyan hajlékony olyankor. Léjtör dat déj[46], rájöttem, hogy attól még, hogy valaki homeless, az nem biztos, hogy „nem hajlékony”. Du jú andörsztánd[47]? Érted, nem? Amikor az ember fiziköli[48] messze van a szavak eredetétől és azokhoz nem társul látható, fogható értelem, akkor képes azokat hallás után megítélni. Oh, máj púr csildrön[49], na nekik vörsz[50] volt, mint nekem. 

Egyik morning[51] a gyerekem reggel készülődik a kinderbe[52]. Bömbölve. Nem akar menni.

– I do not want to go to school[53]! – kiabálja. Hör mádör[54] először csitítgatja, majd határozottan azt mondja, nincs mit tenni, menni kell és kész. Mikor a kid már igazi könnyekkel zokog megszánom, s áj ászk,[55] hogy aztán vajon miért nem akar menni.

–Because I am being “basztatva” over there[56] – ez a velős válasz az öt éves gyerekem szájából.

– Vell[57] – gondolom magamban – ezt az angol mondatot mérgében (jó magyaros szokás szerint) kissé túlpaprikázta.

A magyart annyira ismeri ausztrál anyja, hogy tudja, itt most rám meregetni kell a szemét. Én meg ijedtemben azon gondolkozom, ven and váj end in vat szörkömsztensz[58] használhattam ezt a szót a gyerek előtt, Döbbenten rá is kérdezek magyarul:

–Mit mondtál?

De mielőtt áj bigen[59] to ejnyebejnyézni, már mondja is:

– Ott baszik a tanár is meg a gyerekek.

És akkor megnyílik az ég, kiderül a nap, elmém megvilágosodik. Ekkor értem meg! Nem baszik! Hanem “bossy[60]-k” (főnökösködőek, parancsolgatóak), akik szegény gyerekemet csak “boss-tatják”.

– Mindig az van, what they want[61]! – üvölti, miközben a feleségem már röhög bihájnd dö kidz[62] back, én meg megkönnyebbülök: nem káromkodik púr kid[63], érted, csak Hunglishül beszél.

Mellesleg mielőtt a világ ilyen píszí[64] lett volna, még amikor nem volt ez a vaccsamakalit[65] vókizm[66], a legtöbb szekond dzseneréjsönös[67] magyar gyereknek a rémálma a fuck-anal[68] volt. Rohantak hájdolni az ágy alá, ha az anyjuk elkiáltotta magát:-

-Gyere ide! Mit csináltál? Hol a fakanál?

Aztán kaptak is a valagukra, rendesen, persze nem azt, amit az angolból kihallottak!

(MUSIC)

Az én epifánim[69] is előbb is bekövetkezhetett volna, hiszen hiőr[70] Sztrélijában[71] evri[72] magyar nóz[73] az anekdotát, amely egy komjuniti[74] kiránduláson történt.

A magyar nyugdíjasok beszállnak egy kisbuszba és elmennek kirándulni. A sofőr megáll pár óra múlva az egyik pihenőhelyen, hogy mindenki kinyújthassa a lábát a parkinglátban[75]. Áftőr[76], egyesek bemennek a pihenőhely toalettjét is megtekinteni. Kijön aztán onnan az egyik asszony, de nem találja a hátrahagyott táskáját. Számonkérően néz barátnőjére, akire azt rábízta.

-Te, hol van a bag[77]-om?

Mire a másik:

-Há’ bus[78]*-nak a tetején! (*Ejtsd: bász)

Mire az asszony meglepetten:

-Hát miért pont az enyémen?

Na, szólj hozzá, méjt[79]!

De jobb, ha akkor finiselünk az interjúval, mert a klokk[80], ami hengol[81] itt a sztúdijóban[82] azt mutatja, lejárt a tájmunk[83].

De csak még egy tót[84], liszön[85]! Húsz év után, komolyan mondom, hogy no vörriz[86], nem kell félni: élhet az ember for meni jírz[87] in külföld, mégsem forgetja[88] el a magyart, mert a mádörtangot[89] nem lehet lecséndzsölni[90] semmire. Aki pedig pár év után hazamegy és ott ákszenttal[91] beszél, úgy riogatja a népet, az vagy megjátsza a sztyupid[92] agyát, vagy nem is tudott magyarul nevörevör[93] a büdös lájfban[94]. Datcit[95]!  

Mert, hogy is mondja az antemünk[96]?  

A big[97] világon e kívül,

nincsen számodra pléjsz[98],

blesszjön[99] vagy verjen sors hendje[100],

 itt élned, s dájnod[101] „kék”.

Ja, jesz[102], ez nem is a Himnusz na, ez a Vörd[103]zat. Jól van tudom: Szózat, na! Dzsászt[104] egy dszók[105] volt!

A viszonthallásra!

***

Photo credit: Magyar menekültek Port Melbourne-ben, amint éppen elhagyják a Castel Felice fedélzetét 1957-ben. (Hungarian Refugees disembark from the Castel Felice at Port Melbourne, 1957).
Source: Bevándorlási Minisztérium / Department of Immigration and Multicultural Affairs

---

[1] Full transcript = teljes átirat, vagy szöveg

[2] Listen mate! = Figyelj, haver!

[3] For many years = évekig

[4] Talk= beszélni

[5] Because = mert

[6] Australia = Ausztrália

[7] Hard = nehéz

[8] Difficult = komplikált

[9] Of course = természetesen

[10] Use = használni

[11] At home = otthon

[12] New slang = új szlang

[13] World = Világ

[14] For example = például

[15] Snowed under = el van havazva

[16] Baby = baba

[17] Forget it! = felejtsd el!

[18] Oh, please! = Ó, kérlek!

[19] Music = zene (az interjú aláfestő zenéjét jelenti)

[20] The first time = Először

[21] Mickey Mouse = Miki egér

[22] American = amerikai

[23] Engineer = mérnök

[24] Volunteer = önkéntes

[25] Ex-commie = volt komcsi

[26] Total fun = móka

[27] Cold war = hidegháború

[28] Spy novell = ügynökös regényt

[29] Kid = gyerek

[30] English teacher = angol tanár

[31] Yankee = az USA észak-keleti államainak egyikéből való

[32] Microphone = mikrofon

[33]  – The first thing you will experience, is a big Hungarian[33] puszi!

[34] A puszit magyarul pont úgy ejtjük, mint angolul a pussy (kiscica vagy punci) szót

[35] Hug = ölelés

[36] You got to understand! = Meg kell, hogy értsd!

[37] If one is a woman = ha az illető nő

[38] Article = cikk

[39] It was soon after the…= Nem sokkal a … után volt

[40] That they = hogy ők

[41] Why in the world are they in the metro aluljáró? = Mi a fenét keresnek a metró aluljáróban?

[42] The metro = a metró

[43] How is it possible? = Hogyan lehetséges?

[44] Of course = természetesen

[45] Cold = hideg

[46] Later that day = Aznap később

[47] Do you understand? = Érted?

[48] Physically = fizikailag

[49] My poor children = Szegény gyerekeim!

[50] Worse = rosszabb

[51] Morning = reggel

[52] Kinder= kindergarten=óvoda

[53]  – Nem akarok iskolába menni!

[54] Her mother = az anyja

[55] I ask = én megkérdezem

[56] – Mert ott „basztatva” vagyok!

[57] – Well = Nos

[58] When and why in what circumstance = mikor, miért és milyen körülménye között

[59] I began = kezdtem

[60] Bossy = főnökösködő, parancsolgató

[61] What they want = amit ők akarnak

[62] Behind the kid’s back = a gyerek háta mögött

[63] Poor kid = szegény gyerek

[64] PC = politikailag korrekt

[65] What shall I call it? = minek is hívjam?

[66] Wokeism = a társadalmi igazságosságot és a faji igazságosságot érintő kérdésekben a tudatosságot hírdető irányzat

[67] Second generation = második generációs

[68] Fuck anal = hát ezt mindenki gugli – fordítózza meg magának, ha meri…

[69] Epiphany = Epifánia (Vízkereszt), de akkor is használják, ha megvilágosodnak

[70] Here = itt

[71] Australia = Ausztrália

[72] Every = minden

[73] Knows = tudja

[74] Community = közösségi

[75] Parking lot = parkoló

[76] After = utána

[77] Bag = táska

[78] Bus= busz

[79] Mate= haver

[80] Clock = óra

[81] Hangs = lóg

[82] Studio = stúdió

[83] Time = idő

[84] Thought = gondolat

[85] Listen = figyelj

[86] No worries = nincs semmi gond, nem gond,

[87] For many years = sok éven át

[88] Forget = felejteni

[89] Mothertongue = anyanyelv

[90] Change = cserélni

[91] Accent = akcentus

[92] Stupid = hülye

[93] Never ever = sohasem

[94] Life = élet

[95] That’s it! = Ennyi! Az biztos!

[96] Anthem = himnusz

[97] Big = nagy

[98] Place = hely

[99] Bless = Áldani

[100] Hand = kéz

[101] Die = meghal

[102] Yes = igen

[103] Word = Szó

[104] Just = csak

[105] Joke = vicc